Istoria aurului românesc

Abstract

Cercetătorii americani, a căror probitate profesională nu poate fi pusă la îndoială, afirmă că există dovezi care atestă folosirea aurului aluvionar din Transilvania şi din Munţii Pangaion ai Traciei încă de acum 6.000 de ani, de către membrii unei culturi locale, care l-au folosit la modelarea obiectelor decorative. Dacii au preluat meşteşugul exploatării şi prelucrării aurului de la înaintaşii lor, dovada peremptorie fiind mulţimea artefactelor păstrate în circa 40 de muzee şi colecţii din România şi în multe altele din străinătate. Se apreciază că în perioada preromană dacii au extras cam 200 de tone de aur, mai ales din aluviuni, dar şi din subteran, după cum a arătat datarea cu C14 a unor fragmente de armături de susţinere din lemn ale lucrărilor miniere vechi de la Roşia Montană. Romanii au capturat de la daci 165 de tone de aur şi 330 de tone de argint, cu care au salvat imperiul de la faliment, iar în decursul ocupaţiei au mai extras circa 450 de tone de aur şi 900 de tone de argint, prin metode şi tehnologii atât de perfecţionate încât au rămas practic neschimbate vreme de 1.500 de ani.

Gold has always fascinated people, enriching some or ruining others, provoking wars or facilitating alliances, and leading to the rise of some empires or the disappearance of others. Equally fascinating is the history of gold, whose alluvium extraction began 6,000 years ago in Transylvania and Thrace. The gold was then extracted and used by all the ancient peoples of the Middle East, Egypt, Greece and China. The technology of extraction and processing was perfected by the Romans, being so advanced that it remained unchanged for 1,500 years. It is estimated that the Dacians mined about 200 tons of gold in the pre-Roman period, mainly from alluvium, but also from the underground, as shown by the C14 dating on wood samples from the old mining works at Roşia Montană. The Romans also mined 450 tons of gold and 900 tons of silver for 165 years, until the Aurelian retreat. In the Middle Ages, about 450 tons of gold were mined, especially after 1300, when the goldfields of Transylvania and Maramureş were colonized by miners brought from Silesia, Northern Hungary and the Ore Mountains of Germany. theys granted certain privileges.

L'or a toujours fasciné les hommes, enrichissant les uns ou ruinant les autres, provoquant des guerres ou facilitant les alliances, entraînant l'essor de certains empires ou la disparition d'autres. Tout aussi fascinante est l'histoire de l'or, dont l'extraction des alluvions a commencé il y a 6 000 ans en Transylvanie et en Thrace. L'or était alors extrait et utilisé par tous les anciens peuples du Moyen-Orient, de l'Égypte, de la Grèce et de la Chine. La technologie d'extraction et de traitement a été perfectionnée par les Romains, étant si avancée qu'elle est restée inchangée pendant 1 500 ans. On estime que les Daces ont extrait environ 200 tonnes d'or à l'époque préromaine, principalement des alluvions, mais aussi du sous-sol, comme le montre la datation C14 sur des échantillons de bois de l'ancienne exploitation minière de Roşia Montană. Les Romains ont également extrait 450 tonnes d'or et 900 tonnes d'argent pendant 165 ans, jusqu'à la retraite d'Aurélien. Au Moyen Âge, environ 450 tonnes d'or ont été extraites, surtout après 1300, lorsque les champs aurifères de Transylvanie et de Maramureş ont été colonisés par des mineurs amenés de Silésie, du Nord de la Hongrie et des Monts Métallifères d'Allemagne, qui ont accordé certains privilèges.

Gold hat die Menschen schon immer fasziniert, einige bereichert oder andere an den Bettelstab gebracht, Kriege hervorgerufen oder Allianzen erleichtert und zum Aufstieg einiger Imperien oder zum Verschwinden anderer geführt. Ebenso faszinierend ist die Geschichte des Goldes, dessen Abbau der Primärlagerstätten vor 6.000 Jahren in Siebenbürgen und in Thrakien begann. Das erzielte Gold wurde von allen alten Völkern des Nahen Ostens, Ägyptens, Griechenlands und Chinas ver-wendet. Die Technologie der Gewinnung und Verarbeitung wurde von den Römern vervollkommnet und war so fortgeschritten, dass sie 1.500 Jahre lang unverändert blieb. Es wird geschätzt, dass die Daker in vorrömischer Zeit etwa 200 Tonnen Gold abgebaut haben, hauptsächlich durch Goldseifen, aber auch aus der Tiefe, wie die C14-Datierung an Holzproben aus den alten Gruben in Roşia Montană unter Beweis stellt. Die Römer förderten 165 Jahre 450 Tonnen Gold und 900 Tonnen Silber, bis zur Preisgabe Dakiens zur Zeit des Kaisers Aurelianus. Im Mittelalter wurden etwa 450 Tonnen Gold abgebaut, besonders nach 1300, als die Goldfelder in Siebenbürgen und in der Marmarosch von Bergleuten aus Schlesien, Nordungarnd und den deutschen Erzgebirge besiedelt wurden, denen man gewisse Privilegien einräumte.

Az arany mindig is lenyűgözte az embereket, egyeseket gazdagított, másokat tönkretett, háborúkat okozott vagy szövetségeket hozott létre, és egyes birodalmak felemelkedéséhez vagy mások bukásához vezetett. Ugyanilyen lenyűgöző az aranykitermelés története, amelynek hordalékból való kitermelése 6000 évvel ezelőtt kezdődött Erdélyben és Trákiában. Az aranyat ezután a Közel-Kelet, Egyiptom, Görögország és Kína összes ókori népe bányászta és használta. A kitermelési és feldolgozási technológiát a rómaiak tökéletesítették, annyira fejlettek voltak, hogy 1500 évig változatlanok maradtak. Becslések szerint a dákok mintegy 200 tonna aranyat bányásztak a római kor előtti időszakban, különösen hordalékból, de a földalattiból is, amint azt a régi verespataki bányászati munkákból származó famintákon végzett C14-es keltezés is mutatja. A romaiak 450 tonna aranyat és 900 tonna ezüstöt is bányásztak, 165 évet tartó elfoglasás idején, az Aureliánus csásar általt kirendelt visszavonulásig. A középkorban mintegy 450 tonna aranyat bányásztak, különösen az 1300-as év után, amikor Erdély és Máramaros aranytartalmú területeit Sziléziából, Észak-Magyarországról és a németországi Fémhegységről érkezett bányászokkal gyarmatosították, akik bizonyos kiváltságokat élveztek.